Goszthony Mária mestere Bécsben

Goszthony Mária:  Ülő nő hátaktja, 1918., papír, ceruza, 25 x 20 cm, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

"Goszthonyi Mária tónusos rajzain, szétporló árnyalatok foglalják egybe a formákat, a színek mélységét, a matéria súlyát."  Bálint Aladár: A képzőművészeti szabadiskola első kiállítása: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00248/07441.htm

A Magyar Festészet Napja, október 18. Szent Lukács névnapja, aki a festők védőszentje.

Bécsben két helyszínen látható a „A Nyolcak” művészcsoport kiállítása decemberig

A magyar avantgarde tagjainak festményeit mutatja be a Bank Austria Művészeti Fórum
"Die Acht. Ungarns Highway in die Moderne" címmel.
A Collegium Hungaricum-ban
„Die Acht – Der Akt” (Nyolcak – Az akt) címmel nyílt tárlat.

A Nyolcak (1909-1918) a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport, festményeikkel a magyarok felkerültek a századelő európai művészeti térképére.

Kernstok Károly 1907-től a Nyolcak egyik vezetőjeként az új magyar festői törekvések élharcosa volt.

Goszthony Mária Kernstok Károly tanítványa volt a Haris-közi Képzőművészeti Szabadiskolában 1917-től.

H. Bognár Zsuzsa művészettörténész Szerep és alkotás című - Goszthony Mária Emlékkönyvéből SMMI 2004. idézve:

„

Goszthony Mária 1919. március 27-től a magyarországi Tanácsköztársaság bécsi követének titkáraként három hétig Bécsben tartózkodott.

Hazajövetele után …

…ellenforradalmi támadás következtében az utcán súlyos fejsérülés érte. Hosszas ápolásra Budapesten kórházba került.

Kernstok Károlyt 1919-ben megbízták a Nyergesújfalun létesítendő művészeti szabadiskola szervezésével és vezetésével. Goszthony Mária, a legkedvesebb tanítvány, a nyári művésztelep létrehozásában nélkülözhetetlen segítséget nyújtott mesterének a művésztelep megszervezésében.

… Mária így emlékezik minderre: „mikor felépültem, már nem vettem fel a munkabeosztásomat (A bankjegynyomdában). Visszatértem a festészetemhez és segítettem Kernstoknak megszervezni birtokán a Duna mellett, Nyergesújfalun a nyári festőkolóniát. Az engedélyeket mind én jártam ki és hamarosan kivonult az egész (haris-közi képzőművészeti szabad) iskola, kis parasztházakban laktunk nagyon kényelmesen. … Két szép modellünk volt, a Kálmán és a Viki. A fák között a pázsiton lettek beállítva ás ott rajzoltuk és festettük őket.

Goszthony Mária nyergesújfalui művésztelepen készült rajza, papír, ceruza, 23,5 x 18 cm, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom

A drága Bolgár Elek és Lengyel Gyula őrködtek felettem, hét végén kijöttek és Ida (Josipovich) is, aki az egészségügyi központnál dolgozott. A kollégáim, a „fiaim” mind rajongtak értem és szeretettel vettek körül. Kálmán a modell, szépen énekelt, esténként hallgattuk. Ha nem festettünk, sokat csónakáztunk is. Kernstok apostol volt, a művészet apostola, a tudás, a műveltség, a művészet áramlottak belőle és közelsége nagy hatással volt mindnyájunkra, én rajongással szerettem. A nyári festőiskola örömei csak pár hónapig, („ötvenegynéhány” napig) tartottak, mert kitört az ellenforradalom…”

Az iménti visszaemlékezésre reflektál és „apostoli küldetését” igazolja Kernstok Károly egy korábbi, 1912-es írásából vett idézet: „… a jövőben, amikor a művész és az ő esztétikai értéket alkotó erejével minden közvetítés nélkül fogja a terheltség mentes lélek szükségletét kielégíteni /…/ papja lesz az esztétikának, mely a tételes erkölcsöt helyettesíti, s a művész lesz a szocialista (társadalmi) létra legmagasabb fokán, hol ha nem is fog az istenekkel tárgyalni, de irányítani fogja a tömegek lelkét. Munkája lesz a napsugár, mely a társadalom nagy, szürke erdejébe ha be-be hatol, oda fényt, árnyákot mélységet és ragyogást visz be”.

 Goszthony Mária 1959.február 25-én Mucsi András művészettörténésznek írott levelében így vall egykori szeretett mesteréről: Kernstok a legragyogóbb egyéniség volt, akit valaha ismertem. A legmagasabb kultúrával rendelkezett. Mindenben haladó irányú, mélyen szociális gondolkozású, társaságban rendkívül mulattató, szellemes causeur volt. Imádattal rajongtuk körül mi fiatalok, ideálunk volt. Nemcsak mesterünk, de apostolunk is volt, apostola minden szépnek, fennköltnek, felfelé törő nemes eszmének. Így maradt meg emlékezetünkben. A nyergesi nyári iskolát is mesterünk rendkívüli lényének atmoszférája tette felejthetetlenné.”

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jén megbukott. A politikai vezetők mellett a progresszív művészek emigrációja elkezdődött, elsősorban Bécsbe és Berlinbe. Kernstok Károlyt, a mestert Nyergesújfalu reakciós körei feljelentették … a Galilei-kör „Szabad  Gondolat” c. folyóiratának címlapja miatt. Előbb Münchenbe, majd Berlinbe emigrált.

A forradalmi cselekmények időbeli eltávolodása (1.) a morális erőbe vetett hit növekedését, (2.) a tömegmozgalomból kiszorult egyén filozófiai, lélektani útkeresését hozta magával. Az általános etikai útkeresés korjelenség volt. A keresztény mitológiához való visszafordulás, a proletárforradalmak előtti művészethez hasonlóan, általános az emberi humánum eszméinek szimbolikus biblikus témáit, alakjait idézte. Aktív szellemi feltételek híján így szakadt el a korábban radikális Kernstok is egy időre a valóságtól. 1921-ben Berlinben festette meg „Utolsó vacsora” című óriási méretű olajképét, melyen a forradalmi nosztalgiát keresztény tematikával ötvözte. A kép megdöbbentő dokumentuma Kernstok lelki konfliktusának, a bukott forradalom utáni évek lelki atmoszférájának. Az asztalra két könyökkel támaszkodó figurájában, szent  János apostol alakjában, a szeretett tanítványt, Goszthony Máriát festette meg.

Kernstok Károly: Utolsó vacsora, Berlin 1921. vászon, olaj, 140 x 300 cm, Magyar Nemzeti Galéria

Kernstok így vallott a kép készültekor: „Csodálatos, hogy még soha senkinek se jutott eszébe az utolsó vacsorának emberi felfogása. Én ezt próbáltam meg. Nem a diadalmas egyház apostolait festettem meg, hanem egy keletkező világszemlélet első hírnökeit és rajongóit. Embereket festettem meg, húsból, és vérből való embereket, akik hittek és szenvedtek. És akiket a kétségbeesés és a fanatizmus hajtott az eszme felé. Nézze: a fiatalokon inkább a rajongást igyekeztem hangsúlyozni, míg az idősebb tanítványoknál az érett kor bölcsességét, mert az öregek csatlakozásában bizonyára nagy szerepet játszott az akkori viszonyok higgadt megfontolása és józan mérlegelése. /…/ az általános karakterek ábrázolásán kívül az utolsó vacsora hangulatának megrögzítésére törekedtem. Isten fiát szidó papok a római szoldateszka segítségével halálra ítélték. Holnap feszítik keresztre. Mi lesz a többiekkel, a tanítványokkal és a barátokkal? Sötét és rögös holnap vár rájuk is. Meg vannak rendülve és meg vannak ijedve. Tudják, hogy Krisztust nem lehet megmenteni, már el i szakadt tőlük, el is hagyta őket. Most már az életükről van szó. A menekülés esélyeit és lehetőségeit mérlegelik…”

Számos művész és értelmiségi emigrált ekkor Magyarországról. A tanácsrendszer bukása egyben a szabadiskola feloszlását is jelentette. A tanítványok köre rövidesen szétszóródott. Aki tehette, külfföldre menekült. A legtöbb emigráns Bécsbe, Berlinbe Moszkvába, mások Amerikába távoztak. Viszonylag kevesen voltak, akik Bécsből dél felé vették útjukat és Olaszországba mentek. Közéjük tartozott Goszthony Mária. /…/

Élete későbbi folyamán többé nem került kapcsolatba politikai mozgalmakkal. A széthullott közössége után új irányt vett élete, melynek értelmét továbbiakban a munkában, a művészi tevékenységben látta. Nagy kollektív lelkesedését a társadalomért felemésztette a forradalom bukása,  a hontalanság és az elszigetelt magány. Belső igényessége, kiút keresése a vallásos hitben talált támaszra. Ezt a szellemi kötődést tapasztalhatjuk további művészi tevékenységében is.

A közép-európai művészetben a háború és az azt követő elbukott forradalom  következében a vallásos téma mint a szociális és lélektani szimbólumjelentkezett. A Biblia és a keresztény mítosz utat tört magának a művészetben. Goszthony Máriánál úgyszintén nem szellemi törésként, megfutamodásként értékelendő a valláshoz fordulás, hanem a legrégebbi, keresztény tanokhoz való letisztult hitbeli kötődésként. A közösségtől megfosztott művész a keresztényi ideákba menekült.

 … Egyik nyilatkozatában olvashatjuk: „Az én kapcsolatom a szocializmussal velem született. Ez olyan, mint ahogy magyarnak születik az ember. Természetemnél fogva és saját tapasztalataimmal fejlődött a világnézetem. Az élet igazságtalanságaira reagáltam. Ebbe a somogyi légkörbe születtem bele, ahol szükség volt egy modernebb gondolkodásra.

"

 A Kernstokkal való kapcsolata, a nyergesújfalui művésztelep létrehozásában és működtetésében végzett szerep miatt nem lehet véletlen, hogy művésztelep céljára a közjónak hagyta a bárdibükki családi örökségét.

Ajánló, irodalom:

 ( Nőkérdés a művészetben. Festőnők a gödöllői művésztelepen, Szerző: Gellér Katalin:  http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/nokerdes_a_muveszetben_festonok_a_godolloi_muvesztelepen/

A század elején a nők emancipációs győzelmeiket a nevelés és az oktatás mellett leginkább a művészet, különösen az iparművészet hagyományosan is női foglalatosságként elkönyvelt területén érték el. A továbbiakban a fejlődés feltartóztathatatlan volt. Az 1910 körül fellépő következő nemzedékben már egyre több függetlenségét természetesnek tartó és egyenrangúként is kezelt kiemelkedő nőművész tevékenykedett, élükön Ferenczy Noémival, Lesznai Annával, bár ők is hagyományos női területeken érték el legnagyobb sikereiket, a szövésben és a hímzésben, melyet a férfiművészek némelyike is követett. Továbbra is jellemző maradt, hogy a művészet mellett közös gondolati, szellemi, politikai nézetek is összekapcsolták őket. Például Goszthony Mária festő és keramikus Kernstok Károly eszméinek szoros követője volt. Kernstok emigrációban festett Utolsó vacsora című (1921) festményén kedves tanítványát János apostolként festette meg.)

http://www.bankaustria-kunstforum.at/de/austellungen/kunstforum/166/die-acht-ungarns-highway-in-die-moderne

http://becs.balassiintezet.hu/index.php/hu/homehun/7-slideshow/215-kunstforum-aktion-2311

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=330547&ctag=articlelist&iid=1

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=330395&ctag=articlelist&iid=1

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/09/11/19/Nyolcak_kiallitas_Becsben.aspx

http://www.mult-kor.hu/20120911_a_nyolcak_becsben

http://www.nyergesujfalu.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=71:kernstok-karoly-es-nyergesujfalu&catid=8:helytoertenet&Itemid=41

http://biblia.hu/a_biblia_a_magyar_kepzomuveszetben/az_urvacsora

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.