Ludas Matyi szöveg
2012.08.10. 14:33
Fazekas Mihály "Lúdas Matyi" elbeszélő költeménye nyomán
"Hajdan ütlekkel magyarázták a' mi Atyáink
Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igasság? -
A' ki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt. -
A' lepotsékolt nép dühös indúlatja, kanóttzal
Adta jelét ollykor bosszújának; de oroszlány
Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi vissza pofozza,
A' mi goromba tsapást vett a' zabolátlan erőtől." (F.M.)
Ludas Matyi
Hatan vannak a mi ludaink - kíséret nélkül, nézőcsalogató körtánc
Első levonás
A döbrögi vásár
(Bevezető zene)
Első mesélő
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, Matyinak hívták.
(Ludasim pajtásim dal)
Első mesélő
Hanem ez a Matyi csak nem akart használható emberré válni. Semmit sem tudott az anyja vele dolgoztatni, semmi pénzt kerestetni, nem tudta napszámba eregetni, pedig már legényszámba ment. Mindig csak a kuckóban ült.
Matyi
Nem dolgozom másnak!
Első mesélő
Nem is csinált semmit, legfeljebb arra volt kapható, hogy őrizzea libákat. Tizenkettő volt a kisliba, az anyával meg a gúnárral tizennégy. No, legalább ezeket szépen terelgette, legeltette a faluszéli réten. A libák éppen akkorra szép ludakká növekedtek, amikor a szomszédvárosban, Döbrögben vásár volt.
Matyi
Anyám, én elhajtom most ezeket a ludakat a vásárra, Döbrögbe.
Anya
Hová hajtanád olyan messze! Majd elkelnek azok itthon is.
Matyi
De én bizony bizony elhajtom őket. No hiszen, majd meglátja, édesanyám, gazdag emberként jövök meg!
Első mesélő
Addig-addig, hogy az anyja végül már nem ellenkezett, sütött neki pogácsát az útra, ha már olyan mehetnékje van, hát hadd menjen.
Anya
Megbecsüld ám magad az úton, meg a gyönyörű ludakat el ne herdáld, mert akkor fel is út, le is út, ide üres kézzel vissza, ne gyere.
Első mesélő
Matyi felcihelődött, széles jó kedvvel, dudorászva elindult, terelte ludait a poros mentén, dombokon, réteken, mezőkön át.
Matyi
Hej, nekem van a legjobb szülőanyám kerek e világon! Olyan pogácsát sütött nékem, hogy erő szökken tőle a lábamba, bátorság a szívembe.
Első mesélő
Döbrögben már javában tartott a vásár.
(Piac dal)
Árusok
1 Csak tessék, csak tessék! Áll a vásár, jó portéka, ma még vehet, holnap mehet, s felkopik az álla.
2 Fehér túró, sós cipó, éhség ellen igen jó!
3 Kifli, kalács, sós perec, válassz, fiam mit szeretsz!?
4 Csak tessék, csak tessék!
5 Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz!
6 Végeladás, nincs maradás, ma még vehet, holnap mehet, s felkopik az álla.
7 Válogatósnak vadalma, annak is a rossza!
8 Egy icce, két icce, üres lesz a borpince.
1.Hajdú
Cserebere fogadom, többet vissza nem adom! Amíg élek enyém lesz, holtom után tied lesz
Árusok
9 Ide nézz, törökméz, fele cukor, fele méz!
10 Ha nem kell, tedd, el, majd felveszed reggel!
1-2 - Hogy a csibe?
- Egy icce.
- Hát a kakas?
- Három garas.
- Hát a tyúk?
- Az is úgy!
- A kakas kell, nem a tyúk!
Mind
Csak tessék, csak tessék!
Első mesélő
Hirtelen minden elcsendesedett. Megérkezett a város ura, a hatalmas Döbrögi !
(Döbrögi bevonuló zenéje)
Alispán
Közhírré tétetik.................
Döbrögi
No, te legény! Hogy hínak?
Matyi
Ludas Matyi az én becsületes nevem.
Döbrögi
Aztán hogy adnád nekem ezeket a ludakat?
Matyi
Két máriás az ára. S még az apámnak sem adom alább!
Döbrögi
Ejnye te gazember , nem te szabod ám meg! Ideadod azt nekem ingyen is!
Matyi
Nem adom én! Két máriás az ára, mondtam!
Döbrögi
Na ispán ,hajtsátok el a ludakat, ezt az akasztanivalót pedig fogjátok meg,és vezessétek elém.
Matyi
Márpedig én a ludaimat senkinek oda nem adom! A ludak az enyéim törvény szerint!
Döbrögi
Majd én a torkodra forrasztom a szót te Ludatlan Matyi!
Ispán
Alázatosan jelentem az uraságnak, a bitangot elővezettük .
Matyi
Hol itt az igazság? Hol itt a törvény?
Döbrögi
Még hogy törvény? Törvény kell neki! Hát legyen törvény, Ispán olvasd fel neki.
Ispán
Méltóságos Döbrögi úr felé intézett ellenszegülése végett Lúdas Mátyás, jószága beszolgáltatását megtagadván jószága elkobzására és huszonöt botütésre ítéltetik Döbrög város rendelkezése értelmében! Az ítélet azonnal végrehajtatik!
Matyi
Hol itt az igazság? Hol itt a törvény?
Döbrögi
No te pimasz, hát nem érted, én vagyok a törvény!
(25 botütés zenével)
Ispán
Alázatosan jelentem, az ítélet végrehajtatott.
Döbrögi
Na, te gazfickó, megtanultad, ki itt a törvény?
Matyi
Én, uram, a tanítást köszönöm. Ha Isten erőt ád, meg is szolgálom! De jól jegyezze meg az úr, írja fel a kapufélfájára, hogy háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!
Döbrögi
Micsoda?Ispán!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Fogjátok meg ezt a gazfickót, vágjatok rá még huszonötöt!
(zene futásra,majd Düh-dal)
Tovább már nem tűri a sérelmeket,
A csorbát ügyesen kiköszörüli,
Háromszor veri ezt vissza
Háromszor veri ezt vissza
Háromszor veri ezt vissza
A LUDAS MATYI !!!!!!!!!!!!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Második levonás
A külhoni ácsmester
(zene, majd átvált pengetősre jelre)
Második mesélő
Telt-múlt az idő, el is telt néhány esztendő, amióta Matyi szégyenében világgá ment. Külhonban mesterséget tanult, egy ács mellé szegődött. De csak nem emésztette meg a mérgét.
Egy idő 'múlva eszébe jutott, hogy meg kéne keresni Döbrögi urat. Visszajött hát a szülőföldjére.
Még aznap mit hallott? Azt, hogy új kastélyt, építtet Döbrögi úr!
A kastély építése körül nagy volt a sürgés-forgás, rakták a téglákat, gyorsan magasodtak a falak.
Döbrögi
Gyerünk. Naplopók, ne lazsáljatok. folyjék a munka! Ispán, intézkedj!
Ispán
Hé, ti, alulra a vastagabb téglát! Magasabbra a tetejét! Gyorsabban! Gyorsabban!
Második mesélő
Matyi ácsruhába öltözött, úgy ment Döbrögi úr városába. Az új kastély már majdnem készen volt.
Döbrögi úr meglátta, hogy valami idegen öltözetű ember van az ő házánál. Odament hát hozzá, aztán megkérdezte tőle:
Döbrögi
Kicsoda-micsoda kegyelmed?
Matyi
Én lenni külső országi ácsmester amice.
Második mesélő
Döbrögi úr mindjárt gondolkodóba esett. Fel kéne fogadni, hogy fejezze be a kastély építését" - villant át a fején.
Döbrögi
Jó lesz-e ez az épületfa erre a kastélyra.
Matyi
Bravó, bravó, bravisszimó amice, az épület az megjárja de kár-kár, nagy kár volna ilyen dibdáb fával berakni, mivel ez erre nem lenni jó amice. Túl kicsi.
Döbrögi
Segítsen befejezni a kastélyt amice. Van nekem egy erdőm, ahol hatalmas fák vannak. Ha ez nem rá való, hát szebbet vágatok. Jöjjön ki velem az erdőmbe, válassza ki! Ispán! Száz fejszés embert az erdőbe!
Ispán
Mindenki az erdőbe!
Alispán
Mindenki az erdőbe!
Hajdúk
Mindenki az erdőbe!
Döbrögi
Na, hát ez az én erdőm amice.
Matyi
Bravó, bravisszimó! Te kivágni azt, te azt.....................
Második mesélő
Mentek tovább az erdőben. Haladtak a sűrűjébe. Bementek oda, ahol a legsűrűbb az erdő. Kereste, kereste az ácsmester az alkalmas fát, melyik is volna jó az épületre.
Matyi
Ez lenni az!
Döbrögi
Na, elégedett a mester úr?
Matyi
Ja-ja, csak-csak… mérje meg amice hány öl! Mérje csak meg amice a törzsét!
Döbrögi
18 - alighanem jó lesz! Na, ez csak elég nagy!
Matyi
Mindjárt! Mindjárt amice.
Döbrögi
Na, mit csinál, kend, mesteruram? Hé, nem hallja kend? Mit csinál? Na, na
Matyi
Amice! Nem vagyok én ács, hanem én vagyok Matyi! Emlékszik: a Ludas! A Ludas Matyi! Akinek az úr erőszakkal elvette a lúdjait, és akit jól megveretett!
(25 botütés zenével)
Matyi
Még kétszer eljövök, mert két veréssel még adósa vagyok!
Döbrögi
Emberek! Mindenki ide! Ispán, alispán, hajdúk ! Megállj, te anyaszomorító! Jaj, jaj, jaj!
Ispán
Alázatosan jelentem,a száz fejszés kivágta a kijelölt fákat, aztán megpihentek, és várták Döbrögi úr hívó szavát.
Alispán
Nagyságos úr, parancsolatára az erdőt kivágtuk!
Döbrögi
Nem ács volt az, hanem a gazember Ludas Matyi, azt mondta, hogy még kétszer eljön megverni! Fogjátok el!
Ispán
Utánam!
Alispán
Utánam!
Hajduk
Utánam!
(zene -Düh dal)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Harmadik levonás
előkészületben
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Negyedik levonás
előkészületben
legvége:
" ... - Az Isten
Így bánik, 's bánjon valamennyi kegyetlen Urakkal.
Ezt mondván, megtért a' Kastéllyába, 's azonnal
Elküldötte a' húsz Lántsást, kegyelemmel akarván
Ójni magát ezután az erőszak tételek ellen;
És törvénytelenűl nem bánt, hanem úgy a' hogy illik,
Ember társaival; jól is végezte világát." (F.M)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.